. 6. PONTOS ÉS RÉSZBENI KULCSSZÓEGYEZÉSŰ DOMAINNEVEK
Az ilyen domainnevekkel az a baj, hogy nem úgy tűnnek, mint egy valódi márkának a neve, nem is ragadnak meg az emberek fejében, nem kötődnek hozzájuk pozitív asszociációik. Ezek a domainnevek nem igazán vonzzák az embereket, akik hajlamosak inkább olyan weboldalakra látogatni, melyek hitelesebbnek, hozzáértőbbnek, valódi céges oldalnak néznek ki. Fishkin szerint ezeknek az oldalaknak a kulcsszóelőnye kevés, mert tulajdonképpen a horgonyszöveg az, ami miatt a linkre kattintanak az emberek, nem a domainnév szövege. Van ugyan némi előnyük, de ő úgy véli, hogy több a hátrányuk.
7. AZ ADWORDS HASZNÁLATA SEO-HOZ
Sokan abból indulnak ki, amikor kulcsszavakat keresnek, hogy milyen mértékű versenyt jelez ezekkel kapcsolatban az Adwords. Ez alapján akarják meghatározni, hogy az organikus találatoknál mennyire lesz nehéz vagy könnyű jó helyezést elérni. Ez azonban rossz megközelítés, hiszen a kettő között nincs feltétlenül összefüggés – hívta fel a figyelmet Fishkin. Sok tényezőtől függ az organikus helyezés: például, hogy milyen linkjei vannak a konkurenciának, milyen a közösségi megítélése, milyen a tartalma, milyen hatással vannak a felhasználókra. Ezt pedig nem egyszerű megítélni.
8. STRATÉGIA NÉLKÜLI LINKVADÁSZAT
Sokan használják ezt, mivel a tartalommarketing és a tartalom most rendkívül népszerű téma, sokan invesztálnak is bele. Ilyenkor azt gondolják a weboldaltulajdonosok, hogy mindegy milyen a tartalom, mennyire elégíti ki az emberek igényeit, mennyire illeszkedik a weboldal karakterébe, csak az a fontos, hogy linkek mutassanak rá. Fishkin szerint az ilyen linkvadászat helyett érdemes jó minőségű tartalmak készítésével elérni, hogy külső linkek hivatkozzanak ránk. Csak ilyen tartalmak révén alakul ki az emberekben pozitív asszociáció a cégünkkel kapcsolatban.
IX. MI AZ A BLACK HAT SEO? ÉS HOGYAN KERÜLD EL?
A black hat SEO-t talán senkinek sem kell bemutatni. Olyan rangsorolást javító eszközökről van szó, melyeket finoman szólva “nem támogat” a Google. Ennek oka, hogy nem csak a Google-t, hanem ezáltal a felhasználókat is átveri, olyan tartalmakat juttatva jó pozícióba, melyek nem feltétlenül relevánsak számukra, vagy legalábbis nem megfelelő minőségűek és nem adnak megfelelő válaszokat a kérdéseikre. A Google célja az, hogy a lehető legjobb találati listát kínálja egy-egy keresésre, vagyis megfelelő felhasználói élményt nyújtson. Ezt biztosítják az algoritmusaik és olyan kézi beavatkozások, melyekkel kizárják a fekete kalapos SEO-t használó oldalakat. A keresőalgoritmusok állandó változásban vannak, folyamatosan fejlődnek, így egyre nehezebb a Google-t kicselezni. De lássuk, hogy mi tartozik a black hat SEO taktikák közé!
1. KULCSSZÓHALMOZÁS
Kulcsszóhalmozás esetén egy weboldalon túlzott mennyiségben, gyakran a szövegbe nem illően jelenik meg valamilyen kulcsszó vagy kulcsszavak. Azon célből, hogy ezáltal a weboldal jobb pozíciót szerezzen arra a kulcsszóra a találati oldalakon. A kulcsszóhalmozás azonban rontja a felhasználói élményt, ezért a Google sem szereti. Egyrészt azért rontja a felhasználói élményt, mert nehezebbé válik olvasni a szöveget, másrészt pedig, ha oda nem illő a kulcsszó, akkor irreleváns keresésekre dobja fel az oldalt a keresőben. A Google fel is sorolja a kulcsszóhalmozás számára zavaró eseteit: Valódi érték nélküli telefonszámok listája Olyan városok és államok felsorolása, melyekre helyezést szeretne elérni az oldal Ugyanazon szó vagy keresési kifejezés ismétlése olyan gyakorisággal, mely természetellenesnek hat A technika sok-sok évvel ezelőtt még működött, mára azonban a Google könnyen felismeri – hiszen komoly, évtizedes tapasztalatot szerzett ezen a téren -, ha egy szöveg természetellenesnek hangzik. Az sem feltétlenül megoldás, ha szinonimákat használsz, ha ezek ugyanúgy zavaróak a szövegben, és a Google ezeket is felismeri. Ugyanakkor persze annak ellenére, hogy a Google “felismeri” már a kulcsszóhalmozás eseteit, nem fogja kidobni az adott oldalt az indexből. Ezt John Mueller, a Google szakembere erősítette meg egy kérdésre válaszul a Twitteren. Ezért fordulhat elő, hogy találkozol még mindig olyan oldalakkal, melyek ezt a black hat SEO technikát alkalmazzák. Sőt az is előfordulhat, hogy ezek az oldalak nincsenek is rossz pozícióban. Utóbbi azonban nem a kulcsszóhalmozás jótékony eredménye, hanem más rangsorolási tényezők hatása, melyek kellően erősek ahhoz, hogy fenntartsák egy jobb pozícióban az oldalt. És mielőtt arra gondolnál, hogy akkor Neked is vissza kellene térni ehhez a jó öreg technikához – hátha mégis -, azt azért ne felejtsd el, hogy a Google a minőségértékelői iránymutatásában kifejezetten úgy beszél a kulcsszóhalmozásról, mint a leggyengébb minőségre utaló jelről. Ráadásul a kulcsszóhalmozás szembe megy a webmester-irányelvekkel is. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy azért, mert nem büntet a Google, még leértékeli az oldalt. Vagyis nagyon erősnek kell lenni más rangsorolási tényezők tekintetében ahhoz, hogy kompenzálni tudja a weboldalad a kulcsszóhalmozás hibáját. A technikával tehát nem javítod a helyzetet, hanem éppen rontod, és jobb helyezést érhetnél el nélküle. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználóidat is zavarja, ha például azt látják az oldalad aljáig görgetve, hogy ott egy jó nagy részen elterpeszkedve csak mindenféle összefüggéstelen szavak vannak egymásra dobálva. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a kulcsszavakkal nem kell törődnöd a weboldalaidnál, csak azt kell elkerülni, hogy a szövegben – vagy éppen azon kívül – oda nem illő szavakat vagy azok szinonimáit ismételgesd állandóan.
2. ÁLCÁZÁS
Az álcázás lényege, hogy kétféle tartalmat használsz: az egyiket a felhasználóknak jeleníted meg, a másikat a keresőmotoroknak. Ezt is arra használják a black hat SEO-sok, hogy az oldalhoz nem illeszkedő kifejezések esetében juttassák jó pozícióba a weboldalt. Tehát, miközben a Google számára egy megfelelő minőségű szöveget mutatnak, addig a felhasználók spam-tartalmat kapnak. A megoldás itt az, hogy mindig ugyanazt a tartalmat kell kínálnod a látogatóknak és a Google-nek is. Azt, hogy mit lát a Google a weboldaladból, a Search Console-ban ellenőrizheted, a “Megtekintés Google-ként” menüpontban.
3. TRÜKKÖS ÁTIRÁNYÍTÁSOK
Az átirányítás lényege, hogy a látogatót egy másik URL-re vigye, ne pedig arra, amire kattintott. A black hat SEO-t használók visszaélnek az átirányításokkal: a keresőmotorokat és a felhasználókat eltérő URL-ekre küldik. Egy másik lehetőség, amikor egy hiteles és erős weboldalról egy irreleváns oldalra irányítják a felhasználókat, annak érdekében, hogy utóbbi pozícióját erősítsék a keresőben. Itt azt használják ki, hogy egy 301-es átirányítással átadható az oldal ereje a céloldalnak. Arról, hogy a 301-es átirányításokat mire és hogyan érdemes használni, itt írtunk egy külön bejegyzésben.
4. ÉRTÉKTELEN TARTALOM
Egy hosszú és értéktelen tartalom használata is feketekalapos SEO technika. Hiszen ez is a Google megvezetésére szolgál. Ilyenkor általában más weboldalakról másolt tartalmakról van szó. A Google Panda-algoritmusa persze 2011 óta felismeri, ha egy weboldal duplikált tartalmakat vagy gyenge minőségű tartalmakat használ. Ide tartozik az is, amikor rejtett szövegek jelennek meg az oldalon, melyek kulcsszavakat tartalmaznak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az adott kulcsszóra megjelenik az oldal a keresőben, habár ezzel kapcsolatban nincs rajta látható tartalom. Ha pedig a felhasználó kattint a linkre egy keresésnél, akkor nem fogja megtalálni rajta az ezzel kapcsolatos szöveget. Szintén itt lehet említést tenni a “szövegcsere” technikájáról. Ennél egy bizonyos tartalommal elér egy helyezést a weboldal, majd utána kicserélik a tartalmat. Ez ugyancsak rontja a felhasználói élményt, hiszen a látogató nem találja a weboldalon azt, amit a kereső ígért neki. Mindezek helyett a jó megoldás, ha megfelelő hosszúságú, a felhasználók kérdéseire válaszoló, értékes tartalmakat készítesz, hiszen ezáltal tudod elkötelezni az embereket, nem pedig átverni őket.
5. FIZETETT LINKEK
Ha be akarod tartani a Google szabályait, akkor igyekezz elkerülni azt, hogy linkek megjelenéséért fizess. Ha mégis megjelenik ilyen linked valahol, akkor azt nofollow taggal kell ellátni. A nofollow az a jelzés a Google számára, mely által tudatja a weboldaltulajdonos a keresőmotorokkal, hogy fizetett linkről van szó. A másik megoldás, ha a disavow fájl használatával jelzed, hogy milyen linkektől kívánsz elhatárolódni.
6. A STRUKTURÁLT ADATOKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS
A strukturált adatok lehetővé teszik, hogy információkat adj át egy szabályozott módon a keresőmotorok számára. Segítségükkel meghatározod, hogyan jelenjen meg a weboldalad a találati oldalakon, ezáltal kiemelkedve a többi találat közül, és esetleg nagyobb teret kapva. A black hat SEO esetében szándékosan hamis információk kerülnek a strukturált adatokba. Például valaki létrehoz egy hamis értékelő oldalt, majd a strukturált adatoknál megjeleníti az itt kapott értékelést. Mivel a strukturált adatok hatékonyak, így ez a megoldás is működik, de érdemes a tiszta használatra törekedni, amihez a Google itt nyújt segítséget. 7. KOMMENT SPAM Mint a nevéből is kiderül, ebben az esetben a hozzászólások lehetőségét használják fel arra a SEO-sok, hogy linkeket jelenítsenek meg a saját oldalukra. Ezzel a gyakorlattal meglepő módon még mindig lehet találkozni, annak ellenére, hogy egyrészt a Google algoritmusa leértékeli a kommentekben megjelenő linkeket – ha nem lennének automatikusan egyébként is nofollow jelzéssel ellátva. Márpedig utóbbi most már eléggé bevett megoldás. Ugyanakkor annak, akinek a weboldalán kommentrendszer működik, azért figyelnie kell az oldalain megjelenő link-spamekre – és igyekezni ezeket kizárni -, mert a Google leértékeli, illetve akár teljesen el is távolíthatja emiatt az adott oldalt a keresési találatok közül. 8. LINKFARMOK A linkfarm egy olyan weboldal vagy weboldalak hálózata, melyet pusztán linképítési célból hoztak létre, abból a megfontolásból, hogy az algoritmusok figyelembe veszik a weboldalaknál a linkek számát. Ugyanakkor a probléma az, hogy ezek a linkfarmok gyenge minőségű tartalmat szolgáltatnak és tele vannak linkekkel. Ezek a linkek a horgonyszövegükben azon kulcsszavaikat is tartalmazzák, melyekre jó helyezést szeretnének elérni. A Google számára ma már nem okoz túl nagy nehézséget, hogy felismerjenek egy-egy linkfarmot, így nem igazán érdemes erre pénzt áldozni, mert nem sok eredménnyel jár. Célszerű inkább olyan tartalmak készítésére fordítani az energiát, melyek a felhasználóknak is hasznosak. Jó esetben ezek a tartalmak akár linkeket is szerezhetnek. 9. BLOGHÁLÓZATOK A magán bloghálózatokba olyan weboldalak tartoznak, melyek egyetlen weboldalra mutató linkeket tartalmaznak. Hasonlóak a linkfarmokhoz abban a tekintetben, hogy ilyenkor a linkek számának növelésével akarnak pozíciót szerezni a keresőben egy oldalnak. Az egyes oldalak általában egy oldalra mutatnak a linkekkel, de egymásra nem. A SEO-sok általában lejárt domainek megvásárlásával építik a hálózatokat, mivel ezek már rendelkeznek némi súllyal. Hasonló tartalmakat készítenek rájuk, mint ami eredetileg is szerepelt ott, majd elhelyeznek rajtuk linkeket a cél-weboldalra. Ezután már csak abban kell reménykedniük, hogy a Google nem veszi észre a bloghálózatot. Ha viszont észreveszi, akkor büntetni fogja
. MIÉRT MŰKÖDHET MÉG MINDIG A BLACK HAT SEO?
Ugyanakkor persze tagadhatatlan, hogy ezek közül a black hat SEO-technikák közül még mindig működik néhány. És ez különösen igaz például Magyarországra, ahol még mindig el lehet működgetni csaló linképítéssel. Merthogy azt látjuk, hogy miközben angol nyelven hatékony lépéseket tett algoritmusaival a Google a webspam kiirtására a találati oldalakon, részben Magyarországon is és más kelet-európai országokban még messze nem ideális a helyzet. Még mindig jelen vannak például a manipulációs linképítés különböző technikái, ami erősen torzítja a találati oldalak minőségét. De mi lehet az oka ennek? Nem működnek megfelelően a Google algoritmusai ezeken a nyelveken, vagy sokkal több lenne a spammer? Andrey Lipattsev, a Google keresőminőséggel foglalkozó senior stratégája beszélt erről korábban. Mint szavaiból kiderült, a Google szerint a legfőbb gondot a verseny hiánya jelenti, azaz a kevés tartalom. Ez a helyzet jellemző a kelet-európai piacokra, az úgynevezett BRIM-országokra (Brazília, Oroszország, India és Mexikó), valamint az arab nyelven beszélő államokra. Ezeknél a Google szerint nincs elegendő tartalom a népesség arányához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy például a világon nagyon nagy arányt képviselnek például az arab nyelven beszélők, ugyanakkor az internetes tartalmakat tekintve csekély az arab nyelvű tartalmak aránya. Vagyis a Google-nek egyszerűen nem áll rendelkezésére elegendő arab nyelvű tartalom, amit a felhasználóknak nyújthatnának egy-egy keresésre. Így aztán bármiféle tartalom készül arabul, akkor azt megjeleníti a Google a találati oldalakon, viszont így az eredmény katasztrofális (mármint a hasznosságot tekintve). Nyilván ugyanez igaz más nyelvekre is, köztük a magyarra is. Vagyis még mindig elegendő egy kis kulcsszóhalmozás, néhány értéktelen link megvásárlása, és máris megvan az első hely a találati oldalakon. És mindez azért, mert a Google szerint nincs mit mutatni helyette. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha egyre több lesz a minőségi tartalom magyar nyelven is. Az algoritmusokkal tehát nincs gond, azok minden nyelven működnek, csak a tartalommal vannak gondok. Legalábbis a Google szerint, aki szerint az a lényeg,hogy azok a tartalmak, amikre ezek az algoritmusok készültek, sok nyelven nem léteznek.
NÉHÁNY DOLOG, AMIT A SEO MIATT A GOOGLE TALÁLATI OLDALAIRÓL TUDNOD ÉRDEMES
Sokáig úgy beszéltünk a találati lista első oldaláról, mint amely az úgynevezett 10 kék linket sorakoztatja fel, illetve, hogy “személyre szabott találatokat” tartalmaz, tehát mindenkinek más és más jelenik meg. A helyzet azonban az, hogy az első 10 kék link már nem is 10, főleg nem mobilon, és hogy igen kevéssé szabja rád a találati listát a Google.
MENNYIRE SZEMÉLYRE SZABOTTAK A TALÁLATI OLDALAK?
Néhány évvel korábban még nagy hangsúlyt helyezett a Google annak kommunikálására, hogy a találati oldalak személyre szabottak, ami nagyban meghatározta a SEO-t is. Arról beszéltek a szakemberek, hogy senki sem tudja, mi jelenik meg egy bizonyos kereső személy számára, hányadik helyen áll az a weboldal – amit éppen optimalizálni szeretne – egy adott kulcsszóra, egy adott személynél. A Google szerint viszont ma már nem igazán beszélhetünk személyre szabott találati listákról. Erre Barry Schwartz hívta fel a figyelmet a Search Engine Roaundtable-ön, majd a Google nyilatkozott a témában a CNBC-nek is. Azt hangsúlyozták, valójában ma már nem sok mindent jelent a személyre szabottság a Google-kereséseknél. Ugyanezt megerősítette a Twitteren Danny Sullivan, a Google másik munkatársa is, aki valahogy úgy fogalmazott, hogy “a találatok személyre szabottsága elég mérsékelt”. Mint mondta, azok akik ugyanazon a nyelven, ugyanonnan keresnek rá valamire, nagyrészt ugyanolyan találati oldalt fognak látni. FYI, personalization of results is very light. Most people searching in the same language and same location will see largely the same things. Location and language are far more influential about why results differ. — Danny Sullivan (@dannysullivan) 2018. május 15. Amit tehát figyelembe vesz a Google, az a nyelv és a lokáció, egy korábbi keresésen alapuló közvetlen kontextus. Miközben a személyre szabottság más Google-termékeknél egyre fontosabb, a keresőnél nem ez a helyzet. A cég sokat tesztelte a dolgot, de azt állapították meg, hogy nem igazán segíti a felhasználóknak megtalálni azt a tartalmat, amit keresnek, és ugyanígy ritkán sikerül ennek révén javítani a keresési eredményeket. Utoljára a Google 2011-ben emlegette azt, hogy miként segíti a személyre szabás a keresést. 2012-ben azonban kiderült, hogy az embereknek nem igazán tetszik a dolog, és a konkurencia fegyverként kezdte használni a Google ellen. Az, hogy a Google hátrébb lépett a személyre szabottságot illetően, segített is neki távol maradni az olyan vitáktól, melyek most a Facebookot elérték a hírfolyam-algoritmusa miatt.
A DUCKDUCKGO MÁSHOGY LÁTJA
A Google konkurenciájának tekinthető DuckDuckGo is végzett azonban a tárgyban kutatásokat az idei évben. Ők azt állapították meg, hogy a személyre szabottság miatt a Google kereső hozzájárul a “szűrőbuborékok” kialakulásához. Ez a szűrőbuborék lenne az a fogalom, mely a közösségi média kapcsán mostanában gyakran felmerült, és néhány évvel ezelőtt Eli Pariser vezette be a köztudatba. Lényege, hogy a közösségi média oldalak és a keresők algoritmusai a felhasználók meglévő hiedelmeit és sztereotípiát erősítik. A DuckDuckGo 87 amerikai felnőtt kereséseit vizsgálta 2018. június 24-én a “gun control”, az “immigration”, és a “vaccinations” keresési kifejezésekre. A keresést elvégezték inkognitó módban és normál módban is, többnyire desktopon, de néhány mobilos keresés is előfordult. Amit megállapítottak: A legtöbb személy egyéni találati listákat kapott, még akkor is, ha kijelentkezett vagy privát módban használta a böngészőt. A Google olyan linkeket jelenített meg egyes személyeknek, amelyek nem jelentek meg másoknak. A hírek és videó boxokat tekintve jelentős eltérések voltak megfigyelhetők a találatoknál. A privát böngészés és a kijelentkezés a Google szolgáltatásból nem igazán véd meg a szűrőbuborék hatásától. Aki további részletekre kíváncsi, az feltétlenül olvassa el az eredeti bejegyzést, mert részletesen kiderül minden. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban figyelembe venni: 1. DuckDuckGo a Google konkurense, mely elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy nem gyűjt személyes adatokat a keresőkről. 2. A Google a Facebook adatvédelemmel kapcsolatos botrányai után érthető módon nem akarja azt kommunikálni, hogy mennyi minden tud a felhasználókról, melyet azt fel is használ a találati oldalak összeállításánál. De miért fontos ez a SEO szempontjából? Elsősorban azért, mert általában a SEO-sok azt figyelik, hogy az egyes kulcsszavakra milyen helyet sikerül megcsípnie az oldalnak. Ezt az értéket nagyon puhává tenné, ha mindenki számára személyre szabott találati listát kreálna a Google. Ha viszont a személyre szabottság minimális, akkor könnyebb meghatározni, hogy egy kulcsszó esetén sikerült-e eredményt elérni. Persze, a keresés helye továbbra nagyon erős tényező, ugyanakkor nem számít a találati oldal elrendezése szempontjából az, hogy mire kerestél rá korábban, mi az, amit kedvelsz vagy nem kedvelsz, és a demográfiai (nem, életkor, stb.) adataid sem. Ezeket tehát nem veszi figyelembe a Google, amikor összeállítja a találati oldalakat számodra. A másik fontos dolog, hogy
A 10 KÉK LINKBŐL MÁR CSAK 8,5 MARADT
Egyre kevesebb az esélyünk arra, hogy a Google találati oldalain a klasszikus 10 kék linkbe fussunk bele. Ez a weboldalak szempontjából azt jelenti, hogy egyre nehezebb az első találati oldalra kerülni. Ennek oka, hogy a találati oldalon megjelenő egyéb elemek kiszorítják az organikus találatokat. Átlagosan már csak 8,5 darab jelenik meg az organikus linkekből mobilon, és nem sokkal több, 8,59 darab asztali gépen. Ráadásul, ha sikerül is az első oldalra kerülni, akkor is csökkenő forgalomra számíthatsz innen. Sokak fejében még az a kép él, hogy a Google találati oldala 10 találatból és néhány felettük lévő hirdetésből áll. Pedig a Google találati oldalai ma már nagyon máshogy néznek ki, ahogy az Orbit Media által készített képek is rámutatnak: Így változott a Google találati oldala 2013 és 2019 között Az ábrán látható, hogy ebben az esetben az organikus első helyezett rettenetesen mélyre került. De az is jól kivehető, hogy a hirdetések sokkal jobban beolvadnak az oldalba, mint korábban. Az első találat nagyon sok esetben most már becsúszik a hajtás alá: A hajtás alá került az első organikus találat Egy találati oldalon ma már helyet kaphat térkép, direkt válaszok, tudáspanel, videók és képek, bármi, amiről úgy gondolja a Google, hogy jó lehet a felhasználónak.
TUDÁSPANEL, DIREKT VÁLASZOK ÉS APPOK
Az olyan egyéb elemeket, mint a tudáspanelt, a direkt válaszokat, híreket, appokat, stb. a Google egyre inkább előtérbe helyezi. Az, hogy milyen gyakran, az függ a keresőkifejezéstől és a keresés kategóriájától. Körülbelül minden tizedik mobilkeresés eredményezi azt, hogy appok is megjelennek találatként, és számítógépen kétszer akkora esélyed van, hogy direkt választ kapsz, mint mobilon. Ebben a táblázatban az is látható, hogy pontosan milyen gyakorisággal számíthatsz az egyes elemek megjelenésére a találati oldalon mobilon és számítógépen: Találati oldali megjelenések Habár ezek is a weboldalak tartalmából építkeznek, nem nagyon kattintanak mondjuk egy direkt válasz alatti linkre a felhasználók. Mert minek? Ha minden ott van benne, amire kíváncsiak. Ez tehát azt jelenti, hogy a weboldalak kevesebb kattintást kapnak a Google oldaláról. És persze ott van az is, hogy most már az esetek 18 százalékában bizony nem 10 organikus találat jelenik meg a találati oldalakon.
EGYRE KEVESEBB AZ ÁTKATTINTÁS A WEBOLDALAKRA
A legújabb, 2019-ben közzétett adatok azt mutatják, hogy tovább csökken az átkattintási arány (CTR) a Google európai és amerikai találati oldalain, mind desktopon, mind mobilon. Ennek oka, hogy a Google a saját instant válaszaival elszívja a forgalmat a weboldalak elől. Egyre kevesebbet érdemes tehát várni a SEO-tól. A Jumpshot adatai szerint 2019 első negyedévében a keresések 48,96 százaléka után nem történt kattintás a Google találati oldalain. Ez 12 százalékos növekedés 2016 első negyedéve óta. Az is kiderült, hogy a keresések 41,45 százaléka eredményezett kattintást valamilyen weboldalra, míg 5,9 százalékos arányban a felhasználók egy másik Google-oldalra navigáltak. Ha a kattintások számát vesszük, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 61,5 millió organikus, böngésző alapú keresési kattintás jelent meg a Google rendszerében 2019 első negyedévében, ami 20 százalékos csökkenés a 2016-os 75,6 millióról. Az is kiderült, hogy míg az organikus linkekre kevesebb kattintás érkezik, addig nő a kattintásszám a hirdetéseknél. Tehát míg az átkattintási arány az organikus kereséseknél 13 százalékkal csökkent 47,4 százalékra, addig a hirdetések átkattintási aránya 75 százalékkal 3,69 százalékra emelkedett. Fontos megemlíteni, hogy ez a folyamat fokozottan érződik a mobilos találati oldalaknál. És, hogy mi ennek az oka? Természetesen a Google instant válaszai és a mobilon néha az egész oldalt betöltő hirdetések. A Google ugyanis keresőmotorból egyre inkább portállá változik. A szakértői vélemények szerint a forgalom egyre inkább néhány nagy játékosnál koncentrálódik. A számok nem csak az amerikai piacra igazak, hasonló eredmények rajzolódtak ki egy korábbi kutatás esetében Európában is: Nagyobb esés tapasztalható a mobilos megjelenéseknél. Európában az organikus CTR 45 százalékról 36,7 százalékra esett vissza, míg a fizetett hirdetésekre érkező kattintások száma 2016 óta megduplázódott. Az Egyesült Államokban még nagyobb mértékű mindkét változás. A mobilos megjelenésnél történő nagyobb mértékű CTR-esés nyilvánvaló oka, hogy desktopon nagyobb a kijelzőméret, így nagyobb hely áll rendelkezésre a találatok számára. A karuszelek, a válaszdobozok és a hirdetések viszont elnyomják a mobilos találatokat. Sok keresési kifejezésre 4 fizetett hirdetés jelenik meg, melyek olykor egy térkép és egy helyi kínálat követ, és csak ezután következnek az organikus linkek. Az viszont nem derült ki, hogy meddig görgetnek le a felhasználók a mobilos oldalakon, mely helyezésekre érkezik még számottevő kattintás. Ami ebben a helyzetben megoldás lehet, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Google Ads (Adwords) hirdetésekre, valamint a Google Cégem megjelenésre, illetve arra, hogy optimalizáljuk a kiemelt részletként való megjelenésre és használjuk a schema strukturált adatokat. De azt is fontos tudni, hogy
HOGYAN NÉZZÜK MOST A TALÁLATI OLDALAKAT?
Milyen változásokat hozott a mobilok elterjedése például. Ha visszatekintünk 2003-ra, amikor a Google lett a vezető kereső-szolgáltató, akkor azt látjuk, hogy az emberek elkezdték egy bizonyos módon használni a webet. A Google-ben találtak meg mindent a leggyorsabban, ez vált a web kezdőoldalává. 2006-ban az úgynevezett “aranyháromszög” rajzolódott ki a hőtérképes vizsgálatok során. A Mediative 2016-ban megvizsgálta azt, hogy mit néznek, hova kattintanak az emberek a Google találati oldalain. És mint kiderült,jelentősen átalakult ez a forma: Hőtérkép vizsgálatok eltérései Mi okozta ezt az átalakulást? A mobilok viselkedésformáló ereje. Az embereknek sokkal inkább függőlegesen mozog a tekintetük, mint vízszintesen. Ennek következtében pedig sokkal több találatot futnak át, mint tíz éve. Ugyanakkor az is látható, hogy jóval kevesebb időt töltünk velük, mint korábban. Az is fontos, hogy az emberek főleg a találatok első szavaira tekintenek rá, így a legfontosabb dolgokat mindig a sorok elejére kell helyezned. Más dolgokkal is érdemes azonban tisztában lenni:
MÉG MINDIG VEZET AZ ELSŐ ORGANIKUS TALÁLAT
Az első organikus találat éri el még mindig a legtöbb kattintást, ugyanakkor 87 százalékkal hosszabb időbe telik eljutniuk ide a felhasználóknak mobilon, mint desktopon, ha az organikus találatok felett, illetve mellett megjelenik a knowledge panel (tudáspanel). Ez mobilon a találatok felett jelenik meg, míg monitoron a jobb oldalon, így nem tolja le az organikus találatokat. Az emberek a knowledge panel ellenére legörgetnek az első találatig mobilon. A tudáspanel megjelenés mobil és desktop találati oldalakon Ha csak organikus találatok szerepelnek egy találati oldalon: Az emberek 99 százaléka pillantott rá az első helyen álló találatra mobilon, míg monitoron csak 83 százalék. A kattintások 40 százalékát az első organikus találat kapta mobilon, míg desktopon csak 34 százalék. Az első 4 találat 75 százaléknyi kattintást kapott, míg desktopon 60 százalékot. Amikor ezzel szemben olyan oldalt vizsgáltak, ahol fizetett hirdetések, térképes találatok, vagy tudáspanel is megjelenik, ott kicsit másként alakultak az eredmények: Az embereknek csak 78,5 százaléka nézett rá az organikus találatokra a korábbi 99 százalékkal szemben. Az első organikus találat a kattintások 33,2 százalékát szerezte meg a 40 százalékkal szemben. Az első négy organikus találat pedig a kattintások 57 százalékát a 75 százalék helyett.
A KONWLEDGE PANEL
Ennek kapcsán érdemes tudni még néhány dolgot: Ha tudáspanel is helyet kap egy találati oldalon, akkor majdnem 22 százalékkal kevesebb kattintást kap az első organikus találat. Az emberek 93 százaléka pillant rá a tudáspanelre. 49 százalékuk pedig rá is kattint. Mobilon 11 százalékkal több találatot kapott a tudáspanel. Megállapítható tehát, hogy olyan elemek, mint például a tudáspanel, jelentős figyelmet vesznek el az organikus találatoktól. A különbséget az okozza, hogy mobilon görgetni kell a tudáspanel miatt az organikus találatokhoz, míg desktopon nem. Fontos tehát a mobil SEO, illetve ha olyan kulcsszóra állsz jó helyen, melyen egy tudáspanelt is kilök a Google, akkor érdemes helyette egy másik kulcsszóra optimalizálni, ahol nem jelenik meg tudáspanel.
RICH SNIPPETEK HATÁSA
A Blue Nile Research szakembereiben felmerült a kérdés, hogy vajon egy-egy ilyen jól kidolgozott találat több kattintást vonz-e, mint egy szimpla link, ami az első helyre került? Három típusú rich snippetet vizsgáltak: az egyikben csillagozott értékelések egészítették ki a találatot, a másiknál a szerző fényképe volt látható mellette, míg a harmadiknál fényképes, térképes találatok jelentek meg. 300 ember megkérdezésével tesztelték a találati lista háromféle elrendezését, és arra jutottak, hogy egy rich snippetekkel kiegészített találat 13 százalékponttal több átkattintást hozott a második helyen, mint egy sima linkes találat az első helyen. Egészen pontosan a második helyen szereplő rich snippetes találat a kattintások 61 százalékát kapta meg átlagosan, míg a sima link 48 százalékát az első helyen. Amennyiben ez a sima linkes találat a második helyen szerepelt, akkor már csak a kattintások 35 százalékát szerezte meg, vagyis a rich snippetes találatok már 26 százalékponttal jobban szerepeltek ennél. Az összefoglaló grafikon itt látható a kutatásról, a további részletek pedig ezen a linken érhetők el. Rich snippetek a találati listán (Forrás: Blue Nile Research)
NEM MEGYÜNK MÉLYRE
Az is kiderült azonban a vizsgálatból, hogy míg átlagosan az emberek 75 százaléka kattint az első négy organikus találatra mobilon, addig a negyedik organikus találat alá már csak a felhasználók 7,4 százaléka kattintott mobilon. Desktopon ez az érték még némileg jobb: 16 százalék, ezért ott az első négy találatra érkezik kevesebb, 60 százaléknyi kattintás. Rendkívül fontossá vált tehát, hogy legalább a negyedik helyet elérjük a találati oldalon mobilon, hiszen ennél lejjebb lényegesen kevesebb kattintás érkezik. Érdemes egyébként az organikus találatok felett megjelenni valamilyen módon, mert ide a kattintások több mint 35 százaléka koncentrálódik
MI A HELYZET A FIZETETT HIRDETÉSEKKEL?
Az első helyen álló hirdetést az emberek 91 százaléka látja, és átlagosan 0,36 másodpercig nézik az emberek. Ha fizetett hirdetések szerepelnek az organikus találatok felett, akkor az első organikus találat már 10 százalékkal kevesebb kattintást kap. Mivel mobilon a rendelkezésre álló hely még értékesebbé vált, mint monitoron, így vagy PPC-hirdetésekben vagy erős mobil SEO-ban kell gondolkodnod. Ugyanakkor, ha hirdetsz is, nincs garancia arra, hogy mindig az első helyet szerzed meg. Ennek ellenére a 91 százalék miatt érdemes megfontolni az Adwords használatát. Mobilon 19,2 százaléknyi kattintást kapott a legfelső két hirdetés, míg desktopon csak 14,5 százalékot. Ez azt mutatja, hogy mobilon nagyobb a hirdetésekben rejlő potenciál, mint desktopon. Érdemes emellett a hirdetésbővítményekkel is élni a láthatóság növelése érdekében.
TÉRKÉPES TALÁLATOK
47 százalékkal több kattintást kaptak a térképes találatok, amikor az organikus találatok felett jelentek meg, mint ha alatta. A kattintások mintegy 10 százalékát szerezték meg a térképes találatok. 51 százalékkal több felhasználó pillantott rá a térképes találatok, amikor az az organikus találatok felett jelenik meg. Mivel a térképes listán csak három találat jelenhet meg, így az is rendkívül fontos lehet, hogy bekerülj ezek közé, különösen, ha az organikus találati listán a 4. hely alá csúszol. Ezért érdemes tisztában lenned azzal, hogy mi kell a jó helyezéshez a térképes találati listán. Összességében tehát elmondható, hogy kritikus fontosságú mobileszközön az első organikus találatok között megjelenni. Az emberek ugyan görgetnek mobilon, azonban több mint 92 százaléknyi kattintás érkezik a 4. találat fölé. Ha tehát valaki ez alá csúszik, akkor szinte láthatatlanná válik mobilon.
EGY MÁSIK KUTATÁS
adatait is érdemes azonban áttekinteni, mert segít az emberi viselkedés megértésében: Ha információt keresnek az emberek, akkor 75 százalékuk az organikus találatokra kattint, és csak 6 százalékuk a hirdetésekre. 8 százalék mindkettőt figyelembe veszi, viszont 11 százalék adblockert használ, úgyhogy nem terheli a döntés súlya. Viszont, ha termékre keresnek, akkor 65 százalék lesz azok aránya, akik az organikus találatok között keresgélnek, tehát 10 százalékponttal kisebb, mint az előzőnél. A hirdetésekre ugyanakkor nem sokkal többen kattintanak: mindössze 7 százalék. Ilyenkor többen pásztázzák át mind a hirdetéseket, mind az organikus találatokat: 17 százaléknyian. Az emberek 60 százaléka egyébként úgy érzi, hogy az organikus találatok relevánsabbak mint a hirdetések, 46 százalék szerint megbízhatóbbak is, de akadnak olyanok is, akik úgy látják, hogy a keresőben felbukkanó cégek tiszteletreméltóbbak is, megérdemlik a helyezésüket, ráadásul még olcsóbbak is, mint azok, akik hirdetnek. Nem szeretik a remarketinget, vagyis azokat a hirdetéseket, melyek végigkövetik őket a neten, akármerre is mennek. Az emberek 79 százalékának van gondja ezekkel, míg 18 százalék csak megrándítja a vállát, és mindössze 3 százalék kedveli a megoldást. Ráadásul azokat a cégeket is utálja az emberek 73 százaléka, akik remarketinget használnak. Elképzeléseik szerint egyébként a Google a találati listák összeállításánál figyelembe veszi azt, hogy korábban mire kerestek rá, hol vannak, milyen oldalakat néztek meg az adott oldalon, hol van a cég. Ugyanakkor az emberek 8 százaléka úgy érzi, hogy a Google egyáltalán nem személyre szabott találatokat kínál. Amikor a találati oldalon egy cégtől hirdetést is látnak, illetve a cég az organikus találatok között is szerepel, akkor 54 százalék inkább az organikus találatra kattint, míg 4 százalék inkább a reklámra. És hogy szerintük mi alapján sorolja sorrendbe a Google a találatokat? A legtöbben a weboldal relevanciájára és a kattintásszámra tippeltek, ugyanakkor majdnem ennyien úgy vélik, hogy attól függ, mennyit fizet az adott cég a Google-nek. Ezen túl képbe kerül még a weboldal forgalma, viszont a weboldalra mutató külső linkek csak 25 százalékuk szerint befolyásolják a helyezést.
A TALÁLATI OLDALAKON CSAK KÉT TALÁLAT JELENHET MEG AZ OLDALADRÓL
2019 júniusának elején a Google frissítette a találati oldalak megjelenítését, mely korlátozza az egyetlen weboldalról megjelenő találatok számát a Google találati oldalain. A változás lényege, hogy egyetlen weboldalról legfeljebb csak két találat jelenhet meg a találati oldalakon. A módosítás arról szól, hogy a Google szeretné egy kicsit színesebbé tenni a találati oldalakat, amit azzal biztosít, hogy több domain alól szerez be találatokat. Természetesen ez nem vonatkozik a márkakeresésekre, hiszen ott a felhasználók az adott márkához kapcsolódó oldalakra kíváncsiak, azok pedig jellemzően egy weboldalon találhatók. A Google indoklása szerint felhasználói igényekre reagálva változtatott az eddigi gyakorlaton: az emberek ugyanis változatosabb találati oldalakat akartak látni. Legalábbis ezt szűrték le a visszajelzésekből. Mindez egyébként nem azt jelenti, hogy soha nem fogsz találkozni olyan találati oldalakkal (a márkakeresésen kívül), ahol több találat is egy domainről származik. Előfordulhat ugyanis, hogy a Google úgy ítéli meg, hogy a felhasználó számára releváns találatokat legnagyobb részben egy adott oldalon talál. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a legtöbb esetben az aldomaineket a gyökérdomain részeként kezelik. Vagyis a blog.webshark.hu aldomainről származó találatok beleszámítanak a webshark.hu domainről származó találatok számába. Ugyanakkor ennek kapcsán is megjegyezte a Google, hogy alkalomadtán eltérhet ettől a szabálytól is. A “két találatos szabály” csak a 10 kék linkes organikus részre vonatkozik, nem számítanak bele a kiemelt részletek (featured snippet), a térképes találatok, a képek és egyéb megjelenések a találati oldalon.