VI. MILYEN SZÁMOKKAL MÉRD A SEO-EREDMÉNYEKET?

Ha meg akarod állapítani, hogy mennyire sikeres egy SEO-kampányod, ahhoz először célokat kell rendelned. Meg kell tudnod mondani, hogy mi a szándéka a SEO-stratégiádnak. Jobb helyezést akarsz vagy nagyobb forgalmat? Amennyiben megvannak a céljaid, már tudod is mérni a SEO-kampányod sikerességét. Nyilván a legtöbb weboldaltulajdonos, ha a célokról kérdezik, akkor egyből rávágja, hogy az első helyre szeretne kerülni. De valóban ez a legfontosabb cél? Vagy pedig az, hogy nagyobb legyen a forgalma, több a konverziója, és növekedjenek a bevételek? Lehet, hogy Te valójában több megrendelést szeretnél vagy esetleg több visszaérő látogatót. Ezek mind eltérő célok, melyeket eltérő módon tudsz mérni. Persze, nyilván egy jobb helyezés nagyobb forgalmat is hoz, az azonban nem szükségszerű, hogy tényleg jelentős mértékben növeli a látogatószámodat. Fontos ugyanis a kulcsszavaknál a keresési szándék, ami nem feltétlenül vásárlásra irányul. Tehát valójában a weboldaltulajdonosok nagyobb forgalmat szeretnének, nem pedig első helyeket. És ha termékeket vagy szolgáltatásokat árulsz, akkor eladásokat akarsz. A SEO stratégiádnak ilyen esetben tehát arra kell irányulnia, hogy a megfelelő embereket (azokat, akik vásárolnak is) vonzzad a megfelelő kulcsszavakkal a weboldaladra. Kell tehát egy cél, amihez hozzáigazítod a SEO-stratégiád. Ha ez csak annyi, hogy jobb helyezést érj el a találati oldalakon, akkor a legjobban teljesítő weboldalaidat tovább kell csiszolni. Ha nagyobb forgalmat szeretnél, akkor talán az lehet a megoldás, hogy long tail kulcsszavakra kezdesz optimalizálni. Ha viszont több bevételt akarsz, akkor az a célod, hogy több potenciális vevőt vonzz a weboldaladra. És most elérkeztünk oda, hogy miként tudod mérni a célok teljesülését. Viszont a célok tisztázása után ez már nem különösebben bonyolult. Persze azt tudnod kell, hogy a SEO-kampány előtt miként álltak a számok. De lássuk, az egyes célokat és a mérőszámaikat.

JOBB HELYEZÉS

Ha jobb helyezést akarsz, akkor nyilván azt figyeled, hogy milyen helyet foglalnak el a vonatkozó weboldalaid az adott keresési kifejezésre. Ha feljebb akarsz kerülni, akkor javítod a meglévő tartalmad, esetleg új tartalmat készítesz. Nyilván szerezhetsz rá linkeket is. És közben folyamatosan figyeled, hogy miként változik a helyezés. Ezt megteheted akár a Search Console-ban is, de sok eszközt találsz a weben is.

NAGYOBB FORGALOM

Ha a nagyobb forgalom a célod, akkor elsősorban az egyedi látogatókra kell összpontosítanod. Ha az organikus forgalmad – vagyis azok, akik a keresőből érkeznek – növekszik a SEO-stratégiád hatására, akkor jó úton jársz. Ilyenkor egyre több ember kattint a linkedre a találati oldalakon, amit például a Google Analytics segítségével figyelhetsz.

TÖBB BEVÉTEL

Ha a megrendelések számát akarod növelni a weboldaladon, akkor már nehezebb dolgod van. Ugyanis itt a SEO közvetlen hatását kellene mérni. Ugyanakkor a Google Analyticsben megoldhatod, hogy hozzárendelj értéket az eladásokhoz.

MÁS CÉLOK

Természetesen ezek mellett más célok is felmerülhetnek. Például megcélozhatod azt, hogy az embereket tovább tartsd a weboldaladon, és több cikket olvassanak el rajta. Ilyenkor az oldalon eltöltött időt méred. Az is előfordulhat, hogy azt akarod elérni, hogy az emberek visszatérjenek újra az oldaladra, vagyis a visszatérő látogatókat kezded mérni. De akár azt is vizsgálhatod, hogy az emberek megtalálják-e az információkat a weboldaladon, mert akkor nem lesz szükség arra, hogy felhívjanak tájékoztatásért. Mindig tartsd észben, hogy a mérésnél ne változtass egyéb paramétereket, csak, ami a SEO-stratégiádban szerepel, különben az adatok nem lesznek megbízhatók, és továbbra is a sötétben tapogatózol a SEO-d eredményét illetően.

VII. MIÉRT NEHÉZ AZ ÚJ WEBOLDALAK SEO-JA?

Gyakran merül fel az emberekben az a kérdés, hogy amikor elkészül egy új weboldaluk, akkor mennyi idő alatt kerül be az első 10 találat közé, vagy akár az első helyre. Ilyenkor a válasz általában az, hogy egyrészt nincs garancia arra, hogy be fog kerülni, másrészt pedig az, hogy ez elég sok tényezőtől függ, így a konkurenciától és a SEO munkába fektetett munkától és pénztől. A weben napról napra születnek új weboldalak, új domaineken. SEO-szempontból azonban ezek komoly hátrányban vannak a már régóta létező weboldalakkal szemben. Irreális várakozás, hogy az új oldalak már az indulás után mindjárt jó pozíciókat érjenek el a találati listákon . A keresőmotorok részéről szándékosság is áll amögött, hogy egy-egy újonnan megjelenő oldalt nem engednek mindjárt jó pozíciókba, de persze ezek az oldalak nem is rendelkeznek azokkal a paraméterekkel, melyek indokolnák a jó helyezést. Mi az, ami számít a Google számára, viszont egy új oldal esetében még nem adott? Az új weboldalaknak még nincs domain-történetük, vagyis korábban még nem indexelte őket a Google. Az első lépés tehát az, hogy a weboldalt megtalálja és indexelje a kereső. Egy hosszú ideje létező oldalt már régóta ismer a kereső, nagyobb hitelességgel rendelkezik. Nincs nagy és aktív közössége. Habár a Google közvetlenül nem veszi figyelembe a rangsorolásnál a kedvelések, hozzászólások számát, azonban mégis csak számít az interakciók száma, és az még inkább, hogy a közösség révén jelennek meg az első, weboldalra mutató backlinkek. A weboldalnak még nincs túl sok aloldala. Mivel újonnan indult, első nekifutásra kevés rajta a tartalom, amit a Google megjeleníthetne találatként, kevés a linkelhető oldal. Már az indulásnál érdemes nagyobb oldalakat létrehozni, olyan kulcskifejezésekre optimalizált tartalmakkal, melyekre szeretne jó helyen megjelenni a weboldal. A weboldalnak a kezdetekben biztosan nincs – sokszor még később sincs – felhasználók által generált tartalma, ami azt mutatná a Google számára, hogy az emberek használják az oldalt, és olyan minőségűként értékelik, amellyel érdemes interakcióba lépniük. Nincs még elég weboldalra mutató link. A linkek fontosságát vélhetően senkinek sem bemutatni, viszont az újonnan megjelenő weboldalak értelemszerűen linkekkel még nem nagyon rendelkeznek. Mivel a régi, manipulatív linképítés technikája ma már csak egy elmosódó emlék, jó tartalmakkal kell elérni, hogy más weboldalak linkeljenek rá. Az új weboldalak esetében gyakran a legelején még nem rajzolódik ki egészen tisztán, hogy milyen kulcskifejezések mentén épül a tartalom. Emiatt – és a jelenlét miatt is – érdemes PPC-kampányokat futtatni, melyek rámutatnak, hogy milyen kulcskifejezések irányába érdemes elmozdulni. A konkurens weboldalak viszont már régóta működnek. Vegyük figyelembe, hogy a találati lista első helyeit gyakran olyan oldalak foglalják el, melyek nem velünk együtt indultak el, sőt nem is 3-4 hónapja, hanem akár már 5-10 éve jelen vannak a weben és a keresésekben. Ráadásul a velünk együtt indulók is sokszor ugyanolyan keményen vagy még több időt és pénzt beleölve dolgoznak a tartalmaikon, foglalkoznak a keresőoptimalizálással. Így a végeredményt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Az első évet tehát nyugodtan vehetjük az építkezés évének egy új weboldal esetében, amitől komolyabb eredményeket nem érdemes várni, habár az első biztató jelek már három hónap után jelentkezhetnek. Ebben az időszakban arra kellene összpontosítani, hogy legyen egy jól kidolgozott tervünk, melyet következetesen, fokozatosan végrehajtunk. Kapkodni, trükkökkel kísérletezni nem éri meg, mert weboldalunk hosszú távú sikerét kockáztathatjuk.

MENNYI IDŐ ALATT RANGSOROLJA A WEBOLDALADAT A GOOGLE?

Léteznek átlagok, azaz meg lehet nézni, hogy “milyen öreg” is egy-egy első találati oldal, valamint, hogy hány weboldalnak, és milyen gyorsan sikerült jó pozícióba felküzdenie magát, azt is figyelembe véve, hogy kompetitív kulcsszóra versenyeztek vagy sem. Ezt az Ahrefs vizsgálta, így az ő adataikra támaszkodunk.

MILYEN IDŐS ÁLTALÁBAN AZ ELSŐ TALÁLATI OLDAL?

Ennek megállapítására 2 millió véletlenszerűen kiválasztott kulcsszó esetében elemezték az adatokat a top10-nél. Mint kiderült, a találati lista első oldalán szereplő weboldalak átlagosan több mint 2 évesek, de az első helyezettek már közel 3 éve ebben a pozícióban szerepelnek. Ráadásul az itt szereplő weboldalaknak csak 22 százaléka keletkezett 1 éven belül. És ami még érdekes, hogy milyen eséllyel szerepel az egyes pozíciókban ilyen 1 éven belül létrehozott oldal? Mint kiderült, minél magasabb volt a pozíció, annál kisebb volt az esély. Erről itt látható a grafikon: Nos, nem túl biztató, ugye? Ezek után lássuk, hogy hány weboldalnak sikerül felküzdenie magát az első találati oldalra, és ez mennyi időbe telik számukra.

MENNYI IDŐBE TELIK, HOGY RANGSOROLJON A GOOGLE?

Ehhez az Ahrefs megint csak 2 millió weboldalt vett alapul, melyek egy évvel ezelőtt jelentek meg a weben. Ezeknek megvizsgálták a pozíció-történetét minden olyan kulcsszóra, melyre rangsorolva lettek. Mint kiderült, mindössze a vizsgált oldalak 5,7 százalékának sikerült a top10-be kerülnie egy év alatt legalább egyetlen kulcsszóra. Nem sok. Ezek után adódik a kérdés, hogy ez az 5,7 százaléknyi weboldal milyen gyorsan jutott a remek pozícióba? A válasz: nagyjából 2-6 hónap kellett hozzá. Ez azonban csak arra az 5,7 százaléknyi weboldalra igaz, mely egyáltalán bejutott az első 10-be. Majdnem 95 százaléknak ugyanis ez nem sikerült egy év alatt sem. És itt akkor még nem számoltunk azzal, hogy vannak forgalmasabb kulcsszavak, melyekre nagyobb a verseny. Az elemzés szerint a nagy forgalmú kulcsszavak esetén csak a weboldalak 0,3 százalékának sikerült bejutnia a top10-be! A részletesebb adatokból az is kiderül, hogy minél nagyobb forgalmú egy kulcsszó, annál hosszabb időbe telik elérni az első 10-be kerülés célját. Tehát még annak a mindössze 0,3 százaléknyi weboldalnak is közel egy évet kellett várnia rá, hogy eljusson oda.

JÓ POZÍCIÓBÓL INDULSZ, AZTÁN VISSZAESEL. MIÉRT VAN EZ?

Gyakran találkozni azzal a jelenséggel vadonatúj weboldalak esetében, hogy miután indexelte őket a Google, egyből jó pozícióba kerülnek, majd innen visszacsúsznak, és soha többet nem jutnak feljebb. De mi ennek az oka? Erre a kérdésre a Google szakembere, John Mueller válaszolt az egyik Google Webmaster Hours során. John Mueller szerint ez a helyezésváltozás teljesen természetes az újonnan indexelt oldalak esetében. Ugyanis a pontos helyezés beállítása időbe telik a Google számára. Különösen, ha vadonatúj oldalról van szó, a Google számára nem állnak még rendelkezésre a különféle rangsorolási jelzések az oldal minőségére vonatkozóan. Így aztán feltételeznek egy helyezést, majd idővel a szerintük indokolt helyére kerül az oldal. A lényeg tehát a feltételezés, melyről külön algoritmusok gondoskodnak az úgynevezett Score Modification Engine részeként. Ez az eszköz az, mely újrarangsorolja az eredményeket olyan tényezők alapján, melyek kívül esnek a rangsorolási motoron. John Mueller egy másik beszélgetés során elmondta azt, amit már korábban is: a nehézséget az új oldalaknál az okozza, hogy nincs még elegendő jelzés, ami meghatározhatná a rangsorolást, így aztán becslést alkalmaznak. Ennek eredményeként néha egy weboldal jobb helyezést ér el, mint amit aztán később a pontos jelzések indokolnak. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy néha “egy kicsit kevésbé” látható lehet egy-egy újonnan induló oldal, mint amit később a jelzések meghatároznak. Tehát egy adott ideig, amíg a Google megérti a weboldalt és annak helyzetét a weben, ez a bizonytalansági tényező mindig jelen van.

AKÁR EGY ÉVIG IS ÖSSZEVISSZA MOZOGHAT A RANGSOROLÁSOD

A Google szerint teljesen normális, hogy az új weboldalak rangsorolása erősen ingadozik az indulásuk első évében. John Mueller legalábbis úgy nyilatkozott, hogy akár egy évet is igénybe vehet, amíg a keresőmotorok kitalálják, hogyan rangsoroljanak egy új weboldalt. Ezen idő alatt viszont óriási fluktuációt lehet tapasztalni a weboldal rangsorolást tekintve. És ez teljesen normális, nem jelez semmi olyasmit, hogy a weboldal valamit jól vagy épp rosszul csinál. Ennek kapcsán John Mueller azt emelte ki egy 2020 júniusában történt beszélgetés során, hogy néhány hónap vagy akár egy év nem sok idő az internet történelmét tekintve. A Google algoritmusai pedig próbálják megfejteni, hogy miként kellene a weboldalt rangsorolni a többi, weben található tartalomhoz képest. A folyamat egészen egy évig eltarthat, ezután fog csak megállapodni az oldal. De addig is lehet dolgozni a weboldalon, ami aztán egy idő után eredményt is hoz majd a keresőben. John Mueller korábban elhangzó szavaiból egyébként az derült ki, hogy különféle algoritmusaik vannak, melyek nagyon gyorsan megértik a “dolgokat”. Tehát például a hírek esetében másodpercekről van szó az értékelésnél. Azt persze nem fejtette ki a szakember, hogy pontosan milyen megfontolásokon alapul az induló becslés, ugyanakkor feltételezhető, hogy mivel az új oldalaknál még csak on-page tényezők léteznek, nyilván on-page jelzések alapján kalkulál becslést a Google. Emellett egy másik lehetséges tényezőt a történeti adatok jelentik a hasonló tartalmú oldalakat figyelembe véve. Azt ugyanakkor a Google mindig is tagadta, hogy az idő rangsorolási tényező lenne, vagyis, hogy pusztán azért, mert egy weboldal régebb óta létezik, jobb helyezést ér el. Mindez azt jelenti, hogy ha a Search Console-ban használod az indexbe küldés funkciót a vadonatúj oldalaidnál, és azt látod, hogy azok jól nyitnak, akkor még ne nagyon örülj! Egyáltalán nem biztos, hogy meg fogják őrizni ezeket a jó pozíciókat. Ugyanakkor persze a romló helyezés után sem kell aggodalmaskodnod, egyszerűen csak javítani kell a tartalom minőségén (habár ennek eredménye nem azonnali, sőt)!

NEM ÁRT EGY KICSIT MEGTOLNI. DE HOGYAN?

John Mueller, a Google szakembere 2020 áprilisában is adott néhány tanácsot azoknak, akik új weboldalt indítottak, egy olyan weboldaltulajdonos kérdése kapcsán, aki arra panaszkodott, hogy mindössze 5-10 látogató érkezik a keresésekből a weboldalára. John Mueller azt hangsúlyozta, hogy nem elég, ha csak várunk arra, hogy majd megérkeznek a látogatók a weboldalra: a weboldaltulajdonosoknak proaktívnak kell lenniük. Ami nem azt jelenti, amit sokaknak eszébe jut a keresőoptimalizálásról, azaz, hogy egy SEO-szolgáltatást kínáló cégtől akkor megrendelik a “SEO-t”, aki majd csinál “néhány trükköt” a weboldalon, és így majd özönlenek a látogatók. De erre rávilágítanak a Google szakemberének szavai is, aki szerint van egy kezdeti idő, amit ki kell várni, hogy a Google feltérképezze és indexelje az oldalt – már ha nincs semmilyen technikai probléma, ami ezt megakadályozná. Ráadásul ebbe beletartozik az is, hogy meg kell értenie, miről szól az oldal, miként illeszkedik a web nagy egészébe. Ebben az időszakban lehet már tenni azért, hogy egy kicsit lendületbe hozzuk az oldalt. John Mueller egy weboldal indulását ahhoz hasonlította, mint amikor valaki megnyit egy új üzletet. Ahhoz, hogy a vevők felfedezzék, nem árt némi promóció. Ez lehet hirdetés, lehet más, releváns oldalak elérése, és azokon említések szerzése. A lényeg, hogy ahelyett, hogy várnánk a keresők érkezésére, érdemes azon embereknek megmutatni a weboldalt, akiket érdekelhet a tartalma. Különben lehet, hogy túl sokat kell várni a megjelenésre a találati oldalakon, ha egyáltalán megtörténik.

VIII. 8 RÉGI SEO-TECHNIKA, AMI MA MÁR NEM MŰKÖDIK

Rand Fishkin, a Moz alapítója szedte össze azt a 8 technikát, mely szerinte már teljesen idejétmúlttá vált a SEO-ban. És ha valakire figyelni kell, rá mindenképpen. Röviden összefoglaljuk, mit is mondott a legutóbbi Whiteboard Fridayen, soroljuk a hibákat:

1. A KULCSSZAVAK FONTOSABBAK, MINT A KATTINTÁSOK

Az elképzelés ilyenkor az, hogy végzünk néhány kulcsszókutatást, összeszedjük a kulcsszavakat, elhelyezzük ezeket az oldalunkon, majd érkeznek látogatók. Az embereket azonban nem az általunk összegyűjtött és jónak gondolt kulcsszavak érdeklik. Nem ezek a kulcsszavak vonzzák a látogatókat, hanem az olyan tartalmak, melyek valóban izgalmasak számukra. A kattintásokra kell tehát figyelnünk, nem elsősorban a kulcsszavakra.

2. HORGONYSZÖVEGEK A BELSŐ LINKEKBEN

Ennek a megoldásnak korábban ugyan valóban volt hatása a helyezésre, azonban az elmúlt években már sokkal inkább úgy tűnik, hogy büntet miatta a Google, ha úgy ítéli meg, hogy manipulációról lehet szó. Ha a link a horgonyszöveggel a navigációs menüben, a láblécben, az oldalsó menüben, vagy akár a szövegben szerepel és releváns, jól megírt, jól használható, akkor nem okoz gondot. Viszont, ha például direkt apró betűvel van szedve, nem jól látható, mert nem is a felhasználóknak szánod, hanem csak a keresőnek, az hiba.

3. OLDALAK A KULCSSZÓVARIÁNSOKRA

Még ma is bevett SEO-technika, és sokáig hatékony is volt. A dolog lényege az, hogy ha van egy variációd egy adott kulcsszóra, akkor létrehozol egy külön aloldalt erre, még akkor is, ha alig különbözik más oldalaidon használt kulcsszavaidtól. Ez a technika négy-öt éve még hatékony volt, és az emberek gyakran feláldozták emiatt a használhatóságot. A Kolibri, illetve a tavaly megelent RankBrain algoritmusok révén azonban a Google már egyre kevésbé a kulcsszavakra figyel, sokkal inkább a kereső szándékára és a témához illeszkedésre. Tehát ha vannak kulcsszóvariánsaid, melyekre valóban történik keresés, akkor sem külön oldalakat kell rájuk optimalizálni, hanem egyetlen, jól elkészített, tartalmas oldallal megcélozni mindegyiket.

4. FIZETETT LINKEK, LINKKATALÓGUSOK

Ezeket a linképítő-technikákat már mind bünteti a Google, vagy ha még nem is ér el mindenkit, akkor is veszélyesnek számít az alkalmazása, így jobb távol maradni tőlük. Azokat a megoldásokat is büntetheti, ahol a linkek egy olyan cikkben szerepelnek, mely felett semmiféle szerkesztői ellenőrzés nincsen. Ugyanígy a PR-cikkeket tartalmazó oldalakat. Vagy, ha nem is bünteti, nem tartja őket értékesnek. Ide tartoznak még a kommentekben elhelyezett linkek, a linkcsere, a magán linkhálózatok és bloghálózatok

. 5. MIKROSITE-OK, ELKÜLÖNÍTETT DOMAINEK, MELYEK UGYANANNAK A KÖZÖNSÉGNEK SZÓLNAK, UGYANARRÓL A TÉMÁRÓL

Ezek a megoldások tulajdonképpen működnek. Ilyenkor jellemzően a kulcsszavak már a domainben helyet kapnak, végül is ez a fő cél ennél a megoldásnál. A gond ezzel az, hogy így elforgácsolódnak az erőid. Minél több ilyen oldalad van, annál kevesebb energiád jut mindegyikre, ez pedig nem tesz jót a helyezésnek. Ezért érdemesebb egyetlen domain alá tartozó tartalmakba fektetni a munkát